Ez az ábrándos szemű kislány...

az anyukám.

Van egy festményünk, mely még gyermekkorában készült róla, ez volt a kiindulási pont.

A krémszínű vászon hátoldalára kétoldalas ragasztót vasaltam, papírral együtt méretre vágtam, nyomtatóban kinyomtattam rá a fotót. Sütőpapíron keresztül rávasaltam egy másik textilre és elkezdtem cérnával kihímezgetni a ruhácska virágait.

A ruhának is története van: a nagymamám még kisiskolás korában (a harmincas évek elején) saját magának varrta-hímezte kézimunkaórán, aztán mikor a saját kislányának szüksége lett rá, átalakította, méretre varrta neki.

Sok hímzést nem akartam a képre, még egy kis csipkét, gyöngyöt, gombot kapott és szülinapi ajándékkísérőként adtam át.